A héten írt nekem a Ribogzi zenekar egyik tagja, hogy szeretnének felkerülni a blogba. Megpróbálok eleget tenni a kérésüknek.
Tehát a srác küldött 1 albumot (Mert megérdemled). Elkezdtem hallgatni: az intró igencsak tetszett, zeneileg tényleg kiforrott, aztán az 1. szám kissé csalódás volt számomra: ugyanis másról sem szól, csak hogy szar az élet. Gondoltam hogy ez csak az 1. dal témája, majd jön valami vidámabb dal is, de sajnos ismét csalódnom kellett. Az albumot csak félig sikerült meghallgatnom, de mindegyik dalból árad a bánat. Valahogy ez nekem nemigazán jön be, dehát kinek mi.
A zenekart azoknak tudnám ajánlani, akik az Omen/Akela szövegvilágát kedvelik: egyszerű, könnyen érthető szövegek, amelyek jók, csak eléggé szomorúak.